Kutyánk négy alapösztöne – szaporodási-, zsákmányszerzési-, territoriális és falkaösztön – közül az egyetlen fejleszthető a zsákmányszerzési ösztön. A különböző célokra nemesített fajtákban nem egyenlő mértékű a részfunkciók használatára való hajlam, mivel a tenyésztés során a szelekció mindig a kívánt viselkedés erősítésére kell szolgáljon.

Mivel a kutyának az ember társaságában már nincs szüksége arra, hogy élelemszerzés céljából vadásszon, ezért az alpvetően génekbe kódolt zsákmányszerzési “rítus” egyes részei nem bukkannak fel a játékok során.

Tulajdonképpen a kutya szempontjából mindegy, hogy csak szórakozásból fejlesztjük az ösztöneit, mert mi is játszani akarunk vele, vagy munkacélra tartjuk, a testi, szellemi és mentális egészsége megőrzése érdekében nagyon fontosak ezek a közös játékok.

A zsákmányszerzés elsődleges ingere a zsákmányállat mozgása, legfőbb elemei pedig a következők:

  • Felkutatás

A kutya a zsákmány felkutatásához az érzékszerveit használja, ezek közül a szaglás az, amit a leghatékonyabban tudunk fejleszteni és amire a legnagyobb szüksége van többek között a nyomkereső és vadász munkavonalnak is. A szimatolás egy nagyon erős ösztönös tevékenység és hatékonyan lehet vele fárasztani is, ha éppen ez a cél.

Sok különböző játék készül erre a célra, nálunk például egy jól használható szimatszőnyeget tudsz beszerezni hozzá.

  • Üldözés

A beazonosítás utáni lépés az üldözés. Ez a mindennapok során legellentmondásosabban kezelt funkció a zsákmányszerzési ösztönön belül. Egyrészt tiltjuk – például a szomszéd néni macskáját jó esetben nem hagyjuk kergetni -, másrészt pedig apportjátékokkal fejlesztjük. De nincs ok aggodalomra, a kutya a fejlődése során megtanul különbséget tenni, hogy mi a préda és mi nem, legalábbis biztosan nem az apportírozás miatt nem szokik le a kisállatok kergetéséről.

Hasznos játék lehet például a polarbee, amit a soron következő funkcióhoz is bátran használhattok.

  • Ráugrás, földre rántás és halálra rázás

A kutya leteríti, majd – bármilyen rosszul hangzik is ez – halálra rázza áldozatát. Ezt láthatjuk megnyilvánulni, mikor kedvencünk megszerez valamit és morogva, fejét rázva “játszik” vele. De pont ezt a funkciót erősítik a huzakodós játékok is, csak a zsákmány mozgatása fokozottabban képes kiváltani a reakciót. A legtöbb kutya szeret huzakodni, ha a mienk mégsem, akkor sikerült szereznünk egy pacifista ragadozót. 🙂

Boltunkban sok féle huzakodós játékot találhatsz, például az előző bekezdésben említett polarbeet, az újrahasznosított fejőgumist és még több másikat.

  • Zsákmány biztosítása és elfogyasztása.

A kutyánál nem természetes viselkedés a megszerzett zsákmány behozása és átadása – kivételként fontos megjegyezni, hogy például a kifejezetten vadászati célra kitenyésztetteknél tulajdonképpen már ösztönszerűen a génjeikbe van kódolva -, így erre tanítanunk kell. Mivel, ahogy már feljebb is szerepelt, az elsődleges inger a zsákmány mozgása, a legkönnyebben úgy taníthatjuk meg erre, ha elcseréljük egy újabb kergetnivalóra.

Tehát amikor elejtette és halálra rázta a prédát, elvonul vele egy nyugodt helyre, hogy elfogyassza. Kutyánk nem képes az álkapcsát oldalirányban mozgatni, ezért a húst letépi, nagyobb darbokra roncsolja, majd ezeket a darabokat egyben nyeli le. Ehhez a tevékenységhez nem készítünk játékot, nem is javasoljuk, hogy szabadon gyakorolhassa. 🙂 Inkább jutalmazd meg a sikeres “vadászat” után valami jó kis rágható jutalomfalattal